Gondnokság vagy Támogatott döntéshozatal?

2014. márciusától lépett életbe a Támogatott döntéshozatal jogintézménye Magyarországon, ezt is lehet kérni, nemcsak gondnokság alá helyezést a segítségre szoruló/nak, családtagnak, rokonnak. 

 Ez a törvényi idézet az új Ptk-ból lényegre törően megfogalmazza hogy a támogatott döntéshozatal nincs szembeállítva a gondnokság alá helyezéssel, hanem kiegészíti azt. Mindenki maga- illetve a felnőtt korú gyermeke állapota- dönti el, hogy melyiket választja.
2:38. § [A támogató kirendelése]

(1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz.

(2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki.

     (3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.

 Mivel sokakat érint ez a téma a nagyobb gyerekek/felnőttek szülei közül, több véleményt is találhattok ebben a Posztban.

Tájékoztató: a támogató illetve gondnokság eljárásaiba
https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bbGRveEsyeXd1VFRNXzhmeVBPSklRbUs3Q3Fj/view?usp=sharing

Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke véleménye:

"NEM GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZNI KELL, HANEM KIVÁRNI ÉS TÁMOGATOTT
DÖNTÉSHOZATALT KÉRNI!!
A GONDNOKSÁG JOGFOSZTÓ, MEGALÁZÓ, EMBERI JOGOKKAL ELLENTÉTES, A GYEREKÉT KISZOLGÁLTATOTTÁ TESZI VELE A SZÜLŐ."
A támogatott döntéshozatalról írt írása: https://drive.google.com/folderview?id=0BxGLm9YTn-9bNnpvbE9rWFp3WUk&usp=sharing

Ajánlom figyelmetekbe a következő 2014-es változtatásról szóló leírást:

Az új Ptk és a gondnokság alá helyezés – 1. rész

http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/publikaciok/az-uj-ptk-es-a-gondnoksag-ala-helyezes-1-resz

Egy kedves ismerősöm írt erről bővebben:

"Mint szociális munkás szeretnék néhány szót írni és természetesen ez csak saját vélemény): mind a gondnokság alá vétel, mind a támogatott döntéshozatal jogintézménye alapvetően a fogyatékkal élő személyek ÉRDEKÉBEN születtek. Sajnos nagyon sok visszaélés megtörtént, ezért igyekszik a jog védeni az ő jogaikat. Ez alapvetően jó és rendkívül szükséges.

Az intézményrendszer minősége előfordul, hogy elavult, sokszor előfordul, hogy túlvédi, és ezáltal akadályozza a "kliens" jogait. De ettől még nem mondhatjuk, hogy a hivatalos gondnokok mindegyike és a gyámhivatal rabszolgaságba taszítja a cselekvőképtelen időst, pszichiátriai beteget, fogyatékkal élő személyt.

Az a kulcsszó szerintem mindkét törvényben, hogy valaki MILYEN MÉRTÉKBEN CSELEKVŐKÉPES, milyen mértékben van annak BIRTOKÁBAN, hogy SAJÁT ÉLETE DÖNTÉSEIRŐL FELELŐSSÉGTELJESEN tudjon dönteni. Felismeri-e, ha valaki érzelmi, testi közeledésének motivációit, a manipulációkat, megérti-e a jogi döntések, szerződések aláírása ELŐTT azok következményeit.

Óriási különbség van idős és idős között, pszichés betegek  betegségfokozatai, fajtái között és a fogyatékkal élő személyek betegségének súlyossága között is.
Van olyan fogyatékos ember, aki  ALKALMASSÁ válik fejlesztésekkel, tanulással a felnőtt korára FELELŐS DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA, valaki pedig sajnos még a fejlesztések mellett is védelemre szorul egész életében. És minden szülő maga döntse el, hogy gyermeke felnőttkorúvá válása után mennyire engedheti el a kezét, hogy élete során SOHA SENKI ne foszthassa meg a beteget jogos biztonságától, örökségétől, van-e a környezetében olyan személy, aki őszintén segíti a cselekvőképtelen, vagy nagyon kis mértékben cselekvőképes személyt.

Tudom, hogy nagyon szomorú dolog ezen hozzátartozóknak gondolkodni, mégis úgy érzem, nem általánosíthatunk, nem a jog az ellenségünk. Egyik törvény van akinek akadály, van akinek biztonság. A jog lehetőség. Nekünk, szülőknek, hozzátartozóknak fontos döntenünk, ha felnőttkorú fogyatékkal élő gyermeket nevelünk, ill. hozzátartozót ismerünk.

Sokféle összetevője van. A legideálisabb, hogy szerető környezetben a szülő segíti, támogatja, gyámkodik a gyereke felett, ha a belátási képesség nincs, vagy nagyon alacsony a betegség miatt felnőtt korban is. Ha pedig nagyon enyhe a fogyatékosság mértéke, magas lesz a felnőtté váláskor a belátási képessége, rendkívül előkészített minden részében az önálló életvitel, akár különélése a gyereknek, akkor csak egy olyan segítség, jogi kategória választása indokolt, mint a támogatott döntéshozatal intézménye. A teljes leválást szerintem szükséges nagyon időben elindítani, amilyen ütemben-, és amennyire csak lehetséges. Mert nyilván a szülő aktivitása nem tart általában addig, amíg a gyereknek szüksége lesz rá.A támogatott döntéshozatal intézménye egy plusz lehetőség az eddigiekhez képest.

 A jog útvesztőin kevesek igazodnak el segítség nélkül, még egy SZJA kitöltéshez is szakember kell.

A támogatott döntéshozatal intézménye kicsit törvényesített formája annak, amikor mindannyian kikérjük a fontos döntéseink előtt a hozzánk közel álló személy/ek véleményét. Annyi különbséggel, hogy itt döntéshozás vagy egy nyilatkozat során jelen is lehet a támogató, ami plusz védelem. Az emberek többségének szerintem szüksége lenne támogatóra.

Az én dilemmáim a következők: vajon a támogatott döntéshozatal intézménye létrejöttével van-e oda-vissza út a gondnokság és a támogatott döntéshozatal között? Hiszen ha a gyámhivatal szerint nem kell valakit gondnokság alá helyezni, akkor kérheti a támogatott a döntéshozatalt.
És az eddig gondnokság alá helyezett személyek kérhetnek felülvizsgálatot? Előfordulhat majd, hogy a gyámhivatal a korábbi döntését felülbírálja?
Mert a gondnokság akkor nyújt védelmet, ha a gondnok ténylegesen a gondnokolt érdekében, és jól végzi a munkáját és a korlátozott ügyek körét sikerült jól meghatározni.
Megértem mindkét oldalt, akik ellene, illetve mellette vannak. Szükséges és fontos intézmény, de mivel sok ellenpéldával is találkozhatunk, ilyenkor sajnos a gondnokolt egyfajta stigmaként, korlátként élheti meg."

 Válasz: ”A gondnokság alá helyezés kezdeményezése és kötelező felülvizsgálata: A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú vele élő házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az arra jogosult személyek az erről történő tájékoztatást követő hatvan napon belül sem teszik meg (2:28.).

Fontos garanciális szabály, hogy a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkezni kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely részleges korlátozás esetén nem lehet későbbi, mint az erről szóló ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év, teljes korlátozás esetén pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év (2:29.)

A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása: A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. A megszüntetést a bíróságtól a gondnokolt, a gondnokolt vele élő házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti. Ugyanők kérhetik a módosítást is, azaz a teljes helyett a részleges gondnokság alá helyezést vagy ez utóbbi tekintetében az egyes ügycsoportok változtatását vagy számának csökkentését. Ezen perek megindításának helye van a kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is (2:30.).”

(Összegezve: tehát, ha már valaki gondnokság alatt áll, akkor már eleve a gondnokságot elrendelő ítéletben rendelkezni kell a bíróságnak a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatáról, amelynek max. 5 illetve 10 éven belül meg kell történnie. Tehát felülvizsgálják ilyenkor, hogy kell-e még egyáltalán az illetőt gondnokság alatt tartani vagy nem. Ez attól függ, hogy fennáll e még az elrendelés oka.

 

Másrészt lehet kimondottan kérni a bíróságtól, hogy módosítsák, vagy szüntessék meg a gondnokságot. Ezt kérheti maga a gondnokolt is, és azok, akik a kezdeményezésre is jogosultak voltak.)

Mindenekelőtt az a legjobb ha kivárunk, és nem visszük egyből “ jogi útra”a kérdést. Van, ahol nem választják egyiket sem - pl. Svédországban-, mert az adott helyen (ezek szerint), ki tudják védeni a visszaéléseket. Ha szükséges a körülmények miatt és a gyermek védelme érdekében, akkor a két lehetőség közül bármelyiket választhatja bárki, ha gyermeke felnőtt korúvá válik. A gyermek mentális állapota az egyetlen amire tekintettel kell lennünk a döntésnél. Ha kisebb mértékben sérült, akkor a támogatott döntéshozatal lehet esetleg a jó megoldás. Ha a gyermek korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen akkor valószínű a gondnokság a szükségszerű.

                 A két lehetőség tehát kiegészíti egymást.

Mindenki döntse el számára melyik a járható út, vagy egyik sem szükséges.
Hogyan tudom a lehető legönállóbb életvezetésre nevelni, vezetni a gyerekemet? Mi lesz neki a legideálisabb, legbiztonságosabb megoldás? Hogyan tud, milyen mértékben tud leválni a szülőről és tud majd önálló életet élni? 
                 Mind a nevelés, a fejlesztés ebbe az irányba segíti őt!

Szerintem a társadalom elfogadásában lenne fontos még a szemléletváltozás, és nyilván a fejlesztés színvonala is eléggé különbözik világszerte.
 
Sokféle tapasztalat, vélemény van a gondnoksággal kapcsolatosan.
Van aki szerint jó, van aki nem kérné újból, ha választana még egyszer. 
Vannak akik nem értenek egyet az elnök asszony véleményével.
Az előbbi írásokból is kiderül, hogy sokféle összetevőtől függ ez a döntés.