Ez elég hullámzó volt nála, mert voltak nagyon szépen végigtanult órák és voltak kevésbé sikeres órák is.
Gondoltam megkérdezek valakit, aki jobban otthon van a logopédiában, mint én, hogyan lehet egy gyermeket motiválni ezen a területen, mert míg más dolgokban nem okozott problémát számomra, hogy kitaláljak újabb és újabb ötleteket, de itt elakadtam. Igazából én sem éreztem inspirációt, hogy mivel tudnám őt rávenni, hogy leüljünk egy asztalhoz és gyakoroljunk. Hát lehet, hogy már itt elrontottam, mert talán őt nem az asztalhoz kellett volna leültetnem. Egy másik dolog, ami miatt úgy gondoltam, hogy erről a témáról érdemes lenne írni, hogy sajnos hallani (és velünk is megtörtént), hogy a logopédus "széttárta a karját", hogy ő nem ért a down-szindrómás gyerekek beszédfejlesztéséhez. Semmiképpen nem akarnám elitélni ezt a hozzáállást, inkább megérteni szeretném. Én teljesen laikusként is azért elég jól elboldogulok, de természetesen szükségem van segítségre. De vajon az, aki ezt tanulta, és ez a szakmája, miért nem meri bevállalni, hogy tanítson egy downos gyermeket? Talán fél és nem hisz abban, hogy ez sikerülhet? Részben nekik is készül ez a bejegyzés, hogy bátran vágjanak bele, mert nem lehetetlen.
 |
| fotó:Innen -Logopédiai motiváció |
pl.-Sok, kis feladat? -Énekkel tarkított foglalkozás? -Rendszeres jutalmazás? -Sok mozgás, vagy a testkontaktus? -Színes rajzok? -Dicséret? -Melyik játék? -Milyen tipusú feladat? Rengeteg lehetőség van figyelmet felkelteni és ébren tartani, illetve motiválni. Nyilván mivel ez személyre szabott és sok munkát igényel, ez elsősorban a logopédus feladata az órán. A szülőt is segitheti tippekkel az otthoni gyakorlásban, és anyagokkal is, internetes lehetőségek ajánlásával stb. Az otthoni foglalkozásnál ez ugyanigy van. Meg kell figyelni, mi okoz örömöt, az ugyanis motivál. A jutalom legtöbb esetben bejön. Lehet pl, hogy minden apró kis feladatért kap egy kis gyönyszemet, vagy üveggolyót, amit bedobhat egy tálkába és amikor megtelik (legyen elérhetö a cél, pl. teljen meg 5-10 perc alatt), akkor kap egy matricát vagy valami, amit szeret:) Lehet finomsággal is motiválni, pl. minden kimondott hangért kap egy zizit, vagy mazsolát egy tanyérra és gyakorlás után megeheti. Lehet a jutalmazás az is, hogy egy virágot rajzoltok szirmok nélkül és minden gyakorlatért rajzolsz egy szirmot rá, a lehetőségek korlátlanok :)
A logopédus és a gyerek összepasszoljanak, megértsek egymást, szívesen dolgozzanak együtt, ez nagyon fontos, az egyik feltétele a gyakorlás sikerének, a másik az otthoni gyakorlás. /Ez egy kedves barátnőm tanácsa volt.
Összegezve:
Tudom nem könnyű logopédust találni, de meg kell keresni azt, akivel a gyermek szívesen van együtt. Annak nincs értelme (szerintem), ha járatjuk logopédiára, de utálja a gyerek ezeket a foglalkozásokat, mert így nem lesz eredménye vagy csak nagyon lassú folyamat eredményeként. Minden nap a szülőnek is legalább 10 percet fontos lenne a gyermekkel foglalkoznia. Ez nem elérhetelen, mégis néha nehéz megvalósítani. Magamnak is írom, hogy erre jobban oda kell figyelni:) A rendszeresség, mint mindenben, fontos dolog.
Megismertem egy kedves logopédust, remélem a jövőben ő is sok hasznos tanácsot megoszt majd veletek.
Tőle tudom, hogy nagyon fontos a helyes testtartás a logopédia tanítása közben, ezért érdemes labdára ültetni a gyermeket, úgy hogy kényelmesen leérjen a lába. Így mozgásban van a beszédfejlesztés közben a test is, ami még jobb hatással van a tanulásra.
Egy másik hasznos ötlet: a száj csukva tartásának a megtanításához ajánlotta, szívószálat vagy ruhacimkét kell betenni /befognia a szája közé és megtartania ameddig tudja, ezzel is erősítve a száj izomzatát és így megszokja, hogy ez a helyes szájtartás. Ez fontos a fogazat, arc, kinézet szempontjából is.
Sok sikert a gyakorláshoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése