2016. 06. 16.

Alakzatok és formák-geometria kirakós

Éduludo fromes

 A játék 5-féle geometriai formával (négyzet, háromszög, kör, félkör, körcikk/körnegyed) való tevékenykedésre alapul.  Ezek típusonként különböző elemszámban, és különböző méretekben fordulnak elő (pl. négyzet: összesen 9 db, nagy, közepes, és kis méretben; kör: összesen 4 db, mind kis méretben).  A dobozban ezen kívül 12 db, 3 különböző nehézségi szintű, kétoldalas, kemény feladattábla található, illetve az ezek megoldási útmutatóját tartalmazó kártyák. A leírás szerint a készítők a 3-7 éves korosztályt célozták meg.

 „Easy” szinten az ábra kitöltéséhez szükséges geometriai formák egyesével ki vannak rajzolva az adott tábla tetején. A gyermeknek így nincs más dolga, mint egyszerű azonosítás és kiválogatás alapján összegyűjteni az ábra kitöltéséhez szükséges elemeket. A megoldás azonban nem mindig kézenfekvő. Jónak tartom, hogy ezen a szinten az egyik feladatlap tulajdonképpen megérteti a játékossal, hogyan lehet 2 formából egy harmadikat létrehozni (pl. 2 kis háromszögből egy nagyot,  vagy egy „rombuszt”).  Ezekre az ismeretekre ugyanis szüksége lesz a későbbiekben, de már ugyanezen szinten belül is.  A „difficult” szint esetében a megoldáshoz szükséges formák mennyiségét számmal jelölik.  „Complicated” szinten ez a fajta segítség is megszűnik, már csak a megjelenítendő alak körvonalai látszanak, a szükséges elemek feltüntetése nélkül. 

Ezen a nehézségi fokon természetesen az ábrák jóval komplexebbek, mint korábban.

A játékot egy 9 éves, erős intellektuális képességekkel rendelkező, ám tanulási nehézségekkel küzdő lánnyal próbáltam ki, akinek főként a matematika, a hipotetikus gondolkodás és az alakállandóság területén vannak problémái. A rendkívül esztétikus külsejű, erős, kemény dobozos eszközt nagy lelkesedéssel bontotta ki. Mivel magyar nyelvű leírást nem kaptam kézhez, ezért őt magát kértem meg, hogy a látottak alapján próbálja meg megfejteni, mi a teendő. Nagyon élvezte ezt a fajta kihívást.  A nehézségi szintek (könnyű- nehéz- bonyolult) mindegyikét kipróbáltuk a komplexitás növekedésének megfelelő sorrendben. Ez jó összehasonlítási alapot adott neki is, hogy hogyan lehet ugyanazt a tevékenységet különböző komplexitásban megoldani.  Minden esetben neki kellett megfogalmaznia, hogy mitől nehezebb 1-1 tábla, mint az előző. Ez a fajta, hasonlítást követelő instrukció segítette a feladatvégzés tudatosítását, a tevékenység átgondolását.  A játékot megoldási útmutató nélkül végeztük. Egyedül a legnehezebb szinten használtuk fel a mellékelt kártyasegédletet, oly módon, hogy a szükséges elemeket én soroltam fel neki, ő nem láthatta a megoldó kulcsot. Auditív instrukció alapján kellett begyűjtenie a szükséges elemeket, újabb változatát adva ezzel a korábbi, táblákon szereplő segítségeknek.  A játék közben nyilvánvalóvá váltak olyan nehézségek, mint, hogy hogyan lehet egy adott formát úgy elforgatni, hogy az ábrának megfelelő legyen, illetve hogyan tudunk 2 elemből egy harmadikat létrehozni.  Az önbizalomhiánnyal küzdő gyermek elképesztő sikerélményként élte meg, hogy végül a legnehezebb szintet is tudta- az említett segítségadással- teljesíteni.

A játékot természetesen lehet egyszerűbb formában is játszani. Alacsonyabban funkcionáló gyermekek esetében például: csoportonként és méretenként elkülönítve kirakhatjuk az asztalra az egyes formákat. Azok áttekintése, és a számára szükségesek megtalálása jóval egyszerűsödik ily módon. Az eszközhöz mellékelt kártyákat is segítségül hívhatjuk, „egyszerű” másolásként megkövetelve a feladatot, amivel az információk egyik helyről másikra való pontos transzportálását segíthetjük.

A játék előnye, hogy nagyon igényes és gyerekbarát. Mind a fiúk, mind a lányok találnak benne az ízlésüknek megfelelő feladatlapot. Több szintre bontható, ezért tulajdonképpen bármilyen képességekkel rendelkező gyermeknél sikeresen alkalmazható.  Nagyban segíti a hasonlítás, a rugalmas, illetve a logikus gondolkodás fejlődését a geometriai formákról szerzett alapvető ismereteken túl. A részek- és egészek viszonyát is taníthatjuk – például, hogy a félkör 2 körnegyedből/körcikkből is létrehozható.  Ezen kívül a kreativitás is nagy szerepet kap, hiszen még az első két szinten sem mindig egyértelmű egy- egy ábra megoldásának módja. A táblákat és egyéb segédleteket félretéve pedig mi magunk is létrehozhatunk újabb  alakzatokat, melyeket ha le is rajzolunk, újabb feladványokkal bővül a játék- a gyermek bevonása újabb sikerélményhez juttatja őt.  Egyedüli negatívumként csak azt említeném meg, hogy a táblákon a formák könnyen elcsúsznak, ezért a pontosság érdekében nagy körültekintéssel kell dolgoznunk. /fejlesztő pedagógus ajánlásával/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése