Szeresd embertársadat, mint önmagadat!

 Vajon mi lehet a kiút az intellektuális képességzavarból? Mi a legtöbb, ami – jelen tudásunk szerint – a genetikai rendellenességekkel élő emberek gyógyulásáért tehető?

 Az egész cikk a HETEKBEN olvasható!

 "Az intellektuális képességzavarral élő gyermekek még az 1900-as évek elején is nagy szégyennek számítottak. Mind szüleik, mind ők maguk nagy megaláztatásokon mentek keresztül. Ezért többnyire vagy otthon elzárva éltek, vagy kórházi jellegű intézetekben nagyon nehéz körülmények között. Az eugenika (a fajelmélet kiinduló filozófiája) az USA-ban indult, onnan került át a náci Németországba. Henry Herbert Goddard és több „tudós” tevékenysége nyomán az eugenikán alapuló szociálpolitika azt képviselte, hogy a mentálisan betegek és az értelmi fogyatékosok nem házasodhatnak. Hogy elejét vegyék a „defektes gén” átadásának, nemcsak bezárták őket, de milliókat sterilizáltak, gyakran a szüleiket is. Goddard élete végén, 1922-ben szerencsére megváltoztatta nézeteit: „Tévedtem… a gyengeelméjűség nem gyógyíthatatlan. 
A gyengeelméjűeket nem szabad szegregált intézményekben tartanunk."
Az a mérhetetlen kár azonban, ami a mozgalom következtében az intellektuális képességzavarral élő emberek társadalmi megítélésében keletkezett, sajnos csak nehezen gyógyul, és máig ható következményei vannak...

 Bár a „befogadó iskola mindenkinek” alapvető emberi jog, a gyakorlatban csak nagyon kevés intellektuális zavarral élő gyermek részesül ilyen nevelésben. Norvégia, Finnország, Anglia, Írország és Olaszország számítanak csak üde kivételnek – derül ki egy európai szervezet, az EASPD 2012-es kutatásából. „Magyarország csak formá­lisan biztosít befogadó nevelést. A rendszer nagyon lassan változik. A szegregatív oktatás tradíciója nagyon erős, és az attitűdök megváltoztatása nagy kihívást jelent” – áll az EASPD Barometer Research című jelentésének Ma­gyarországról szóló fejezetében...

 A többségi gyermekekkel együtt nevelt gyermekek jobban teljesítenek a sztenderdizált teszteken, hamarabb elérik az egyéni fejlesztési tervekben meghatározott célokat, és magasabbra emelkedik tanulási motivációjuk – derül ki a National Center for Education Restructuring and Inclusion 1995-ös eredményeiből és számtalan további kutatás metaanalíziséből.
A közhiedelemmel ellentétben a befogadó nevelés nemcsak a más fejlődésmenetű gyermekek számára hoz hasznot. A befogadás többségi gyermekekre történő hatását vizsgáló tanulmányok kivétel nélkül ugyanazzal a megállapítással zárulnak: nem rövidül a tanártól származó interakció ideje, és magasabbra emelkednek a többségi társak olvasási, matematikai készségei és helyesírásuk minősége. Egyetlen kutatási eredmény sem született 1970 óta, amely alá tudta volna támasztani, hogy az intellektuális zavarokkal vagy más fejlődési rendellenességekkel élő gyermekek elkülönített oktatása magasabb tantárgyi vagy képességbeli eredményeket okozott volna, illetve hogy befogadásuk hátrányos helyzetbe juttatná a többségi tanulókat..."

 „»Mentálisan retardáltak csoportja« nem létezik. Ha igaz az, hogy minden gyermek egyéni megközelítést igényel abban a tekintetben, hogy a legteljesebben fejlődjön, mennyivel inkább igaz ez azokra a gyermekekre, akik valamilyen hátránnyal születtek. Ez a rugalmas, egyéni különbségeket figyelembe vevő megközelítés minden gyermeknek jár...”(Menachem Mendel Schneerson)

Forrás:
http://www.hetek.hu/fokusz/201503/szeresd_embertarsadat_mint_onmagadat

(Dr. Bohács Krisztina)

Sáron Alexa: Ez a szeretet más / This love is different!

Azt gondoltam, tudok szeretni,
De ahogy megkaptam őt, rájöttem,
Most máshogy kell ezt tenni.
Őt nem lehet úgy, mint eddig,
Itt több kell, de ez nagy erény,
Hiszen ő tölt beléd, így viszont már nem nehéz.


Ez a szeretet más, ez mélyebb.
Ez a szeretet társ, 
Válaszod is más.
Ez a szeretet más, ez mélyebb.
Ez a szeretet társ, 
Válaszod is más.

Tudod már, hogy kell másképp szeretni,
Ez emberségesebb, ez szebb.
Ez emberségesebb, ez szebb.

 This love is different!

I thought I could love

But when I received her, I realized

I have to love now in another way

I can't love her as before

Something more is needed, and it is a great virtue

As she pours into you and then it is not difficult anymore

This love is different, it is deeper

This love is a companion

And even your answer is different

This love is different, it is deeper

This love is a companion

And even your answer is different

You know now how to love in a different way

It is more humane, it is more beautiful

It is more humane, it is more beautiful

Reményteli történetek adta remény!

When Nella was born, I quickly reorganized my expectations for her life with a lot of okays. It's okay if she doesn't go to college. It's okay if she doesn't drive a car. It's okay if she doesn't live on her own or have children or check off all the boxes on "The Life of a Successful Adult" list that the world has created.
Because what matters most is love, we told ourselves. Let her be happy, let her feel included, let her learn, live a fulfilling life and, above all else, let her feel loved .
 

Amikor Nella megszületett, gyorsan újragondoltam(átértékeltem) az életével kapcsolatos elvárásaimat és " Nem probléma ha" kezdetű mondatokat alkottam.

Nem probléma, ha nem fog főiskolára járni.

Nem probléma, ha nem lesz jogosítványa.

Nem probléma, ha nem lesz önálló felnőtt, nem lesz gyermeke vagy nem fogja kipipálni a világ által kreált "egy sikeres felnőtt élete" listáján az összes pontot.

Mert ami leginkább számít, az a szeretet- mondogattuk magunknak.

Csak hadd legyen boldog, érezze, hogy közénk tartozik, hadd tanuljon, hadd éljen teljes értékű életet és mindenekelőtt érezze, hogy szeretjük!

Kelle Hampton, egy Down-szindrómás kislány anyukája, rengetek pozitív és inspiráló történetet ismer ilyen gyerekekről.

Az általános  iskolák többféle fejlesztést biztosítanak nekik kis korban,

De mi lesz, ha felnőnek ezek a gyerekek és ők is szárnyalni akarnak mint a kortársaik?

Kelle kapcsolatba került a Ruby esernyője nevű alapítvánnyal, amely évente 8 fiatalnak biztosít bentlakásos főiskolai továbbtanulási lehetőséget (eddig 42 fiatal végezte el a kétéves képzést), Észak Karolinában.

Kelle elutazott, hogy az alapítvány létrehozójával személyesen is találkozzon és megbizonyosodjon 2 fiatal sikereiről.

Zuch tanulmányai mellett irodai asszisztensként gyűjt zsebpénzt, finom modorú, intelligens fiatalember. Délután a menzán, este a karate óráján is bebizonyosodik, mennyi barátja van, teljesen elfogadják osztálytársai.

Ali szintén részt vesz a programban, e mellett óvodai asszisztens, kollégái "baba suttogónak" nevezik, olyan jól ért a gyermekek nyelvén.

A program személyre szabott, a fiatalokat a munkavállalásra és az önálló életre is felkészíti. Rengetek főiskolai önkéntes is részt vesz a programban, azt mondják, ők profitálnak a legtöbbet ebből az önkéntes munkából.

Végezetül a program finanszírozásáról ír, amibe be lehet kapcsolódni, hogy még több fiatal álma valóra válhasson.

Forrás: 

http://www.kellehampton.com/2015/03/if-you-build-it-they-will-come-if-you.html

Fejlesztő nevelés

Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő  nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt. A fejlesztő nevelés keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete legalább heti öt óra. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja.

 A fejlesztő nevelés egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás, illetve vegyesen – egyéni és csoportfoglalkozás keretében – valósítható meg. Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a fejlesztő nevelést – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni, és a tanácsadást a szülőn kívül az intézménynek a gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottai részére is biztosítani kell.  Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele az intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a meghatározott időkeretet – a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával – a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

 Forrás: http://www.szakszolgalatvasarhely.hu/node/253

Az Nkt. az a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Erre utal a szöveg elején a szöveg írója:

                              16. A pedagógiai szakszolgálatok

18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.

(2) Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,

b) a fejlesztő nevelés,

c)⁴⁵ szakértői bizottsági tevékenység,

d) a nevelési tanácsadás,

e) a logopédiai ellátás,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

g) a konduktív pedagógiai ellátás,

h) a gyógytestnevelés,

i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.


Folytatás itt:
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2015/05/fejleszto-neveles2-es-magantanuloi.html

Az extenzív fejlõdés lehetõségeinek kimerülése az oktatásban

Egy rendkívül érdekes tanulmány 2005-ből:

 A közoktatás szelekciós, és szegregációs mivoltáról...az egészséges gyermekek szempontjából vizsgálva...

 Az itt leírtak sokszorosan igazak olyan gyerekekre, akik valamilyen okból, az átlagtól sokkal jobban eltérő módon speciálisak, de rendszerbe kell őket illeszteni...

"A PISA 2000 mindenkit rádöbbenthetett arra, hogy a magyar diákok alapkészségeivel valami baj van, hogy az iskola kezdő szakaszában nem történik meg azoknak a kompetenciáknak a kialakítása, amelyekre minden tanulás épül."

"Az átlagos magyar iskolában az átlagos magyar pedagógus nem ismeri azokat az új módszertani megoldásokat, amelyekkel a lemaradók felzárkóztatható vagy a tehetségesek „beindíthatók”, sőt kellő pedagógiai kultúra híján az eléje kerülő jelenségekben föl sem ismeri a szakmai problémát, és sokszor fegyelmi ügyet lát abban is, amit pedagógiai eszközökkel kellene megoldania. A pedagógusképzésben nem sztenderd tananyag az elmaradt részképességek fejlesztési módszere, s nem szerepelnek benne a világban, sőt az országban létező és működő különböző pedagógiai paradigmák és programok sem.

 A magyar közoktatás rossz teljesítményének tehát nem lehet az az oka, hogy kevés az iskola, kevés a tanterem, kevés a tanár, hogy sok tanuló jut egy tanárra vagy hogy alacsony a pedagógusok fizetése, hanem valami egészen más: az oktatási rendszer pedagógiai stratégiája. 

Ennek a pedagógiai stratégiának az a lényege, hogy a célként megjelölt tartalmakat, amelyek egyre terebélyesebbek, mindenkinek azonos idő alatt kívánja átadni.

„[A]z oktatási rendszer a gyorsulva gyarapodó új tudást igyekezett és igyekszik magába integrálni, a meglévőkhöz hozzáadva anélkül, hogy a régi, kevéssé fontos ismereteket kellő mértékben szelektálni tudná. Ennek következtében a fölösleges, tudni nem érdemes ismeretek sokasága túlterhelést eredményez.

Ha a közoktatás nem tér át az extenzív fejlődés hiábavaló erőltetéséről az intenzív fejlődési pályára, akkor csődbe viszi az országot. 

Az oktatáspolitika nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az iskola alapozó szakaszában a még minden iránt érdeklődő gyerek motívumait ne lerombolják, hanem erősítsék; hogy szorongás nélkül járhasson az iskolába, ahol nem kudarcok sorozatát szenvedi el, ami egyre reménytelenebb lemaradással párosul, hanem az „egyre többet tudok” sikerélményében van része; ahol a negyedik év végére olvasási készsége, íráskészsége, a számlálás készsége és a többi alapkészség olyan szintre kerül, hogy nem akadálya a további ismeretszerzésnek és készségfejlesztésnek.

 Mind az iskolaszerkezeti, mind a tartalmi változás szükségessé teszi a pedagógusképzés reformját. Az új pedagógiai stratégiának nem felel meg az a tanító vagy tanár, aki csak leadja az anyagot és nincs birtokában annak a pedagógiai kultúrának, amellyel az eltérő ütemben fejlődő, különböző családokból jövő, különböző motivációjú gyerekekkel differenciált módon tud foglalkozni. "

 Forrás:
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00091/pdf/iskolakultura_EPA00011_2005_03_057-070.pdf