GYOD-hasznos linkek

http://csaladitudakozo.kormany.hu/



Tájékoztató:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bZ01SOEpkbXZoOWNISEFFcmY4VFNWcFgxVTVZ/view?usp=sharing

GYOD 2019:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bUEl1V3FQSjhfTlU2dDNCcDFvRmlYRlk4NTZn/view?usp=sharing 

Háziorvosi igazolás:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bbWlfcHVPOWI1Z0d4NmpGajNPdVFLT1pLN3ZN/view?usp=sharing

Igazolás Intézmény látogatásáról:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bYUMzTHc2bFBTTC1UWHpLV1lIVFJfVHpsT1Rn/view?usp=sharing


Szakvélemény:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bZ0RHanJ4aThPdkFhbFREc2xoU3g2MFRWY2dv/view?usp=sharing

Kérelem több gyermek esetén:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bdmx2cGx6N1ZCZWZIUko4Nk91S0k3YnJOMS04/view?usp=sharing


Kérelem:

https://drive.google.com/file/d/0BxGLm9YTn-9bM0JvRjBlekh5VnFVTHB6d1J4djdzM19XYXA4/view?usp=sharing

GYOD-Gyermekek otthongondozási díja/ amiről még nem tudsz

 Az a szülő, akinek a gyermekére tekintettel 2018. dec. 31-én ápolási díjra való jogosultsága állt fenn, automatikusan - hivatalból - a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapították a GYOD jogosultságot és egyidejűleg az ápolási díjra való jogosultságot előző év utolsó napjával megszüntették. Így automatikusan átfordulás történt a GYOD-ra. 

 A GYOD jogosultsági feltételek felülvizsgálatának időpontjaira különböző szabályok érvényesek. Egyrészt a felülvizsgálat ez év második felében kerül sor azoknál, akiknél még az ápolási díjra való jogosultság szerint 2019. évben lett volna esedékes a felülvizsgálat. Viszont akiknél a felülvizsgálat 2019. dec. 31-ét követően lett volna esedékes, úgy abban az időpontban folytatják le, amely időpontban  az ápolási díjra való jogosultságot vizsgálták volna felül. Tehát, a felülvizsgálatok egyénileg változnak. 

A felülvizsgálatnál, ill. a megállapításoknál a jogosultsági feltételek igazolása is megváltott. Külön veszi a jogszabály a 6 év alatti és a 6 év feletti gyermek egészségi állapotára és önellátási képességeire vonatkozó feltételek vizsgálatának szabályait. 

Egyrészt a  6 év alatti gyermek esetében a súlyos fogyatékosságot, ill. a tartós betegséget, továbbá az önellátási képesség mértékét a szakorvosi szakmai vélemény határozza meg, míg a 6 év feletti gyermek esetében a súlyos fogyatékosság, vagy tartós betegség igazolását a háziorvos állítja ki - kivételt képez és mellőzendő a háziorvosi igazolás, ha fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, vagy rokkantsági járadékot állapítottak meg -, önellátási képesség mértékét szintén egy formanyomtatvány kitöltésén alapuló szempont -és pontozási rendszerű szakértői szakmai vélemény az irányadó.

  Akik 2018. dec. 31-ig alapösszegű-, emelt összegű- , illetve kiemelt ápolási díjra voltak jogosultak gyermekükre tekintettel, különbségtétel nélkül az év elejétől GYOD-ra lettek jogosultak. A GYOD összege 1 gyermek esetében 100 E,- Ft."
Vagyis hivatalból indít az illetékes járási hivatal minden ápolási díjas esetében eljárást, amelynek keretében majd átfordítják az ápolásit GYOD-ra. Normál körülmények között erről határozatnak kell születnie, amit megkap a jogosult, de a januári hónapra járó kiutalásnál már lehet majd ellenőrizni az összeg alapján is. 

 

 A GYOD teljes havi összege akkor jár a CSED, a GYED, ill. a GYES mellett, ha nem a GYOD-ra jogosító gyermekre tekintettel került megállapításra a CSED, a GYED, vagy a GYES. 

Amennyiben ez a helyzet áll elő, úgy a GYOD összegének különbözete kerül megállapításra, viszont ha ugyanazon gyermekre az ellátásokat mindkét szülő külön-külön kapja, a különbözet nem számolandó, a GYOD teljes összege jár. 

Így érdemes az egyik szülőnek pl. a GYEST a másik szülőnek a GYOD-ot igénybe vennie:)

Közgyógyellátási igazolvány

A közgyógyellátási igazolvány a kormányhivatal által kibocsájtott, plasztik kártya formátumú hatósági igazolvány, amellyel a közgyógyellátásra való jogosultság igazolható. Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelhető, illetve vehető igénybe.

A közgyógy igazolvány felhasználhatósága a közgyógyellátási jogosultsághoz igazodik, ezért nem kell új igazolványt kiállítani, ha a gyógyszerkeret összege a jogosultsági év közben módosul.

Mire jó a közgyógy ellátási igazolvány, mit kell tudni az igényléséhez és hogyan használható?
                                                                  (Katt a címre a Downbabára)
 

Összefoglaló folyamatábra a közgyógyellátás alanyi jogú igénylésének módjairól

Az egyéni gyógyszerkeret felhasználása
Az egyéni gyógyszerkeret bármilyen, a közgyógy listán szereplő gyógyszerre el lehet költeni, nem csak azokra, amelyek az igazoláson szerepelnek. Az összeg háromhavonta kerül be a rendszerbe, ennél gyorsabban nem lehet lehívni, de ha három hónap alatt nem használjuk el a három havit, az összeg tovább gördíthető az év végéig. Egy év után a fel nem használt keret törlődik – akkor is, ha a közgyógy igazolvány még érvényes.

 Az ellátásokat az arra jogosult orvos közgyógyellátás jogcímen rendelheti, ha a beteg bemutatta a hatályos (le nem járt) és egyben érvényes közgyógyellátási igazolványát. Közgyógyellátással csak a beteg személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges mértékű ellátás rendelhető. 

Gyógyászati segédeszköz vásárlása, illetve gyógyászati ellátás igénybevétele esetén a közgyógyellátási igazolványt be is kell mutatni, azonban gyógyszertárban nem szükséges, mert ott on-line ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által vezetett nyilvántartásban.

Ezt jó tudni! Tőlem simán elkérték bemutatásra a kártyát, azzal az indokkal, hogy még nem jártam ott és elsőre be kell azt mutatni! Egyik családtagomtól pedig azt kérték, hogy legközelebb mutassa be az igazolványt! Nem árt, ha tisztában vagyunk mi is a jogainkkal!

Itt olvashatsz még erről a témáról a 2.pont-nál

 Vonatkozó jogszabályok

Pótszabadság

Az évenkénti két nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőknek, hanem a tartósan beteg gyereket nevelő szülőknek is jár, hiszen az MT. szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekben szenved, (azaz ez jár a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermekek után is).

Törvényi háttér:

A gyermekek életkora alapján járó pótszabadság a munkavállalót először  a gyermek születési évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke tizenhatodik életévét betölti.

A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente. Azaz, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre tíz, tizenkettő és tizenhat évesek, őt tárgyévben hét munkanap, míg a következő évben- tekintettel arra, hogy a legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte - már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg. 
A pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő abban az esetben, ha a munkavállaló háztartásában fogyatékkal élő gyermeket nevel.

2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről, 118.§ (2), 294.§ (1) c)

1998. évi LXXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 11.§ (1) g) h), (3)

Parkolási kedvezmény

"Jogosultságok, szakvélemények, fizetendő hatósági díjak, igazolvány cseréje és átvétele:
A jogosultsági feltételek egyike az, hogy a kérelmező meghatározott fogyatékossági körbe tartozzon, a másik pedig, hogy ezt érvényes szakhatósági állásfoglalással igazolja. Így parkolási igazolványra többek között az a személy jogosult, aki a vonatkozó jogszabályok meghatározása szerint: mozgásszervi fogyatékosnak, vaknak, gyengelátónak, látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának minősül. Tehát jogszabályok rendelkeznek arról, hogy parkolási igazolványra kizárólag mely személy jogosult.
1./ Jogosultság (alábbiakban elfogadható szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás, amely alapján):
(A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet /továbbiakban: Korm. rendelet/ 2011. július 2. napján lépett hatályba, és e Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése értelmében a súlyos mozgásában korlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet hatályát veszti. A Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja alapján a rendelet hatálybalépését követően új – a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 2.és 3. számú melléklete szerinti – /ún. „7 pontos”/ szakvélemény 2011. július 1-jét követően már nem állítható ki!
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében parkolási igazolványra az a személy jogosult:
aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak, (3) bekezdése alapján értelmi fogyatékosnak, (4) bekezdésének értelmében autistának, illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül;
akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek; vagy
aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1.-2.) vagy autistának (N.1.) minősül, és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja. (Így kizárólag az alábbi betegségek jogosítanak – a megfelelő szakvélemény mellett – parkolási igazolványra: vak, gyengénlátó vagy látási fogyatékos; mozgásszervi fogyatékos; értelmi fogyatékos; autista.)
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet alapján a kérelmező leghamarabb a 18. életévét betöltendő hónapban nyújthatja be a kérelmet. A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a Magyar Államkincstár kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi szervénél (igazgatóságánál). A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetében az intézmény orvosa (háziorvosa) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Miután az ügyfél benyújtotta a Magyar Államkincstár felé a fogyatékosság iránti kérelmét, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal illetékes kirendeltsége (igazgatósága) állítja ki a szakhatósági állásfoglalást. A jogosult ügyfél ezzel a szakhatósági állásfoglalással igényelheti az Okmányirodában a parkolási igazolvány kiállítását!"
Forrás:
http://www.gyongyos.hu/okmanyiroda/ugytipusok/110-parkolasi-igazolvany-ugyinteze

Összegezve: A Parkolási Igazolványhoz
  -vagy fogyatékossági támogatás, -vagy vakok személyi járadéka, -vagy magasabb összegű családi pótlék szükséges. Ezt így határozták meg.
Ez az ügy országos hatáskörű, mivel a fogyatékkal élők parkolási kedvezményét az EU irányelve alapján magyar törvények és kormányrendeletek szabályozzák, amit egyes helyi vagy kerületi önkormányzatok rendelettel nem írhatnak felül. Tehát ez az országban mindenhol így kell, hogy legyen.) A rokkantsági igazolványhoz a fogyatékossági támogatás az egyik feltétel, de a rokkantsági járadék nem kizáró ok a parkolási kártya igényléséhez!

A Parkolási kártyát nemcsak a lakóhely szerinti Okmányirodában lehet intézni, hanem más Okmányirodában is.
 ,, Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, illetve nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon, országos illetékességgel az Okmányiroda jár el." (Ennek értelmében tehát a parkolási igazolvány iránti kérelmet az arra jogosult személy bármely Okmányirodában előterjesztheti.)

 

"Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt 3. § (2) bekezdés szerinti szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. A közlekedési igazgatási hatóság ismételt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül, cserével további 5 éves időtartamra állítja ki az igazolványt, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges, ide nem értve a Kr. 14. § (4) bekezdése szerinti, a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására 2012. december 31-ét követően fel nem használható orvosi szakvéleményt."
Forrás:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300218.KOR

 Mi tartozik a fel nem használható orvosi szakvélemények kategóriába?

"A 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet hatályba lépésével, a támogatási rendszer átalakítása keretében az alacsony összegű közlekedési támogatás fokozatos kivezetésére, és 2013. január 1-jétől történő megszüntetésére kerül sor. Ennek értelmében a 164/1995. (XII. 27.) kormányrendelet közlekedési támogatásra vonatkozó szabályait 2012. december 31-éig kell alkalmazni. 2012. év során csak azon mozgáskorlátozott személyek részére állapítható meg közlekedési támogatás, akik olyan szakvéleménnyel rendelkeznek, amely végleges állapotot, vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelöl meg. 2011. július 2-át követően a 164/1995. (XII. 27.) kormányrendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti I. fokú és II. fokú orvosi szakvélemények nem állíthatók ki."

Forrás:

http://www.isaszeg.hu/sites/default/files/Mogkorl_kozlkedv.pdf

Tehát valószínűleg a régi rendelet alapján kiállított  orvosi szakvéleményeket felülvizsgálják, és újakat kell beszerezni a parkolási igazolványhoz.

Kapcsolódó írások:
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2014/08/parkolasi-kartya-kodok.html
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2013/11/parkolasi-igazolvanyrol.html
http://downbaba.hu/down-babam-szuletett/ki-segithet/parkolasi-igazolvany-igenyles-ertelmi-fogyatekossaggal-elok-szamara/

Parkolási kártya-kódok

Parkolókártya (meghosszabbításának) ügyintézése gyermekeknél:


MÁK emelt családi pótlékos papírt(kék), kell kitöltetni az orvossal.
Mozgásszervi betegségeknél az L és P  kódokra adják meg a parkolókártyát.
Amennyiben DS-nél a mozgásszervi betegség is fenn áll, akkor attól függ, hogy
milyen orvoshoz visszük a gyermeket.
-Gyermek és Ifjúsági pszichiáter M kódot írhat rá.
-Ortopéd , Rehuma  (stb). orvos viszont L ill. P kódot adhat.

Ds gyerekeknél az értelmi fogyatékosságra adják meg az M kódot, amennyiben
közép ill. súlyosan fogyatékos. (IQ50 számít közepesen súlyosnak.) 
2 éves korig nem igen tudják mérni az IQ, úgy tudom.
/Ds gyerekeknél általában J kódot adnak, erre nem jár a parkolókártya.
Ilyen esetben érdemes fellebbezni:

A jegyzőhöz be kell adni a kérelmet, mellékelve az összes orvosi papírt (emelt szintű csp, genetika, zárójelentés, esetleges társult betegségről szóló igazolás). A jegyző elbírálásra elküldi mindezt az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ők pedig ezek alapján ki fogják adni remélhetőleg az igazolást a jogosultságról./
Másik variáció:
A területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell kérni friss M-es papírt.
A bizottságok szakorvosai jogosultak az M kód igazolására.

M vagy L vagy P kódra adják meg a parkolókártyát, Down szindrómás gyerekek esetében.

(Látás K1 vagy hallás K2 sérültek is a saját besorolásuk szerint tudják igényelni a kártyát.)
Autistáknál is egyes esetekben igényelhető.
(Autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9)

Ezekben az esetben is szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással kell alátámasztani a betegségét.

Az M kód kiadására jogosult orvosok:

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos

M) Értelmi fogyatékosság  
-Különböző szakértői bizottságok Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosai

L) Mozgásszervi fogyatékosságok -Ortopéd orvos, ortopéd traumatológus, reumatológus, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, továbbá 14 év alatti gyermek esetében gyermekgyógyász, gyermekneurológus szakorvos

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300005.ESC

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300218.KOR
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100102.KOR&celpara=#xcelparam
http://nrszh.kormany.hu/index
 
Egy részét érintettem csak a különböző eseteknek, a felsorolás nem teljes.
Nem terjed ki mindenre, csak amiről tudomást szereztem valamilyen szinten.
Kérdést a megjegyzéseknél tudsz feltenni, és abban az esetben megpróbálok utána érdeklődni. Régebbi posztok alatt és a fenti linkeken még több információ:
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2013/11/parkolasi-igazolvanyrol.html

http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/search/label/Speci%C3%A1lis%20juttat%C3%A1s%2Fteljes 3.pontA súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000141.KOR

-és még itt is olvashatsz erről:)
Parkolási igazolvány igénylés értelmi fogyatékossággal élők számára:

 http://downbaba.hu/down-babam-szuletett/ki-segithet/parkolasi-igazolvany-igenyles-ertelmi-fogyatekossaggal-elok-szamara/

18.életévüket betöltött SNI gyerekek milyen ellátást kaphatnak? Gondnokság kérdése.

Saját jogú családi pótlék / vagy fogyatékossági támogatás - választható, hogy melyiket, mindkettő együtt nem  mehet. Mérlegelni kell, hogy melyik a jobb. A fogyatékossági támogatás valamivel több, de ha saját jogú családi pótlékot kap, akkor a dolgozó szülő adókedvezményt írhat jóvá, mert eltartottnak számít a gyermek.
- Ezeket a MÁK folyósítja.

E mellé lehet igényelni rokkantsági járadékot:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/egeszsegugyi-szocialis-es-nyugdijugyek/nyugdijbiztositasi-ugyek/nyugellatasok-es-egyeb-nyugdijszeru-rendszeres-szocialis-ellatasok/rokkantsagi-jaradek

Amennyiben valaki árvaellátást kap , már nem jogosult a rokkantsági járadékra, mert mindkettő nyugdíjszerű ellátásnak minősül, és a kettő együtt nem adható!

Amennyiben nem tud írni, olvasni, szükséges e gondnokság alá helyezésük?    
                              

Nincs kötelező gondnokság!

Az új Ptk. szerint már 17 éves korukban el lehet indítani a lakóhely szerint illetékes járásbíróságon a gondnokság alá helyezési eljárást. A keresetet elsősorban egyenesági rokonok adhatják be (szülő, testvér), azonban hatályos csak akkor lesz, ha a 18. életévét betölti. Ezt azért találta ki a jogszabályalkotó, hogy a saját jogon igényelhető járandóságokat, már a gondnok tudja megigényelni a nagykorúság betöltését követően. 
Ha ezt a rokonok nem tudják felvállalni, akkor kérhetik a gyámhivatalt, hogy hivatalból adja be. Mindig a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatal az illetékes.

A régi Ptk. szerint volt a kizáró gondnokság a választójogból való kizárással, a korlátozó gondnokság választójogból való kizárással és anélkül. A bíróság ítéletét követően a gondnokkijelölési eljárást a gyámhivatal folytatja le, amelyet 21 nap alatt le kell folytatnia. Ebbe nem számít bele a jogsegélykérelem (vagyonleltár, anyakönyvi kivonat és környezettanulmány)

Az új Ptk. szerint részleges gondnokság és teljes gondnokság van, a választójogból való kizárás külön megnevezendő tétel, valamint behozták külföldi mintára az un. döntéstámogatókat, aki bárki lehet, még a szomszéd is. A döntéstámogató kirendelését a gyámhivatalok végzik, a kirendelt személy hatósági igazolást kap. A döntéstámogató segíti a fogyatékkal élő személyt a döntéseiben és a hivatalos eljárásokban, viszont a vagyonát nem kezeli és jelen lehet a hatósági (pl.: rendőrség, bíróság...stb) eljárásoknál, de nem beszélhet a támogatott nevében vagy helyett.

Míg a régi Polgári Törvénykönyv kilenc ügycsoportot határozott meg, addig az új kifejezetten egyedi ügyekben rendel gondnokot. Tehát annak, aki keresetet nyújt be nem általánosságban kell megneveznie az ügycsoportokat, hanem konkrét dolgokra kell fókuszálnia. Például: szülői felügyeleti jog korlátozása, apasági (mondjuk ez ds. fiúknál nem fordul nagyon elő) anyasági nyilatkozat...perindítási jog, választójog (külön kategória) egészségügyi vonatkozások (ez nagyon fontos oltások, fogamzásgátlás esetén).

Nem lehet olyan személy a gondnok, akinek a személye ellen a gondnokolt kifejezetten tiltakozik!

Régebbi posztok:

Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rokkantsági vagy Rehabilitációs ellátás (Rokkantsági nyugdíj):
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2014/03/fogyatekossagi-tamogatas-rokkantsagi.html
4 féle ellátás:
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2014/03/4-fele-ellatas.html

Szociális rászorultság esetén járó támogatások 2014-ben

2014-es esztendőre érvényes, szociális rászorultság esetén járó ellátásokkal kapcsolatos tájékoztatók.
http://rehabportal.hu/kozelet/140-aktualis/szocialis-raszorultsag-eseten-jaro-tamogatasok-2014-ben#.U5SmkXa250o

Az ápolási díjról részletesen

"A hozzátartozó nem jogosult ápolási díjra abban az esetben, ha
a) az ápolt személy
- két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
kivéve, ha
- a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
- az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
- az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b) az ápoló
- rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét (ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak),
- szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
- keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja."
Részletesen itt olvashatsz róla:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/az-apolasi-dijrol

4 féle ellátás

Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rehabilitációs vagy a Rokkantsági ellátás, Ápolási díj

A 4 féle ellátás kb. így állhat össze:

Születés után a gyermek után jár a magasabb összegű Csp + Gyed v. Gyes és a Gyes és az ápolási díj különbözete. Tehát ezeket az ,,ápoló” szülő kapja a gyermekre tekintettel.

1. 18 év betöltése után járhat a fogyatékossági támogatás, ha már nem jár a csp. Akkor nem jár már a csp, ha már nincs tanulói jogviszony. Tehát ha már nem tanul a gyerek, és már 18 fölött van, felváltja a Csp-t a fogy. támogatás. Ezalatt folyamatosan kapja az ápolási díjat a szülő, kivétel azokat az eseteket, amik le vannak írva az ápolási díjat összegző papíron. 
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2014/04/az-apolasi-dijrol-reszletesen.html
A fogy. támogatást saját jogon kapja.
Az iskola befejezése után is folytatódhat, de már saját jogon az emelt családi pótlék igénylése, ha ezt választják a fogyatékossági támogatás helyett.

2. 18 év betöltése után jön a képbe a rokkantsági járadék is, amit szintén saját jogon kap a gyermek. Nem az ápoló szülő kapja a gyermek után, hanem a gyermek saját jogon.

3. A rokkantsági járadék mellett lehet dolgozni is a munkaképességnek megfelelően, és érdemes is azért hogy előbb- utóbb jogosult legyen a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátásra. (Ezek a rokkantsági nyugdíj helyett jöttek be.) Attól függ, rokkantsági járadékhogy melyikre jogosult, hogy a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél az orvosi bizottság mit állapít meg, mennyire vezethető be, vagy vissza valaki a munka világába. Tehát a megváltozott munkaképességet vizsgálják. A rehabilitációs és rokkantsági ellátáshoz kell biztosított jogviszony, vagyis munkaviszony is, legalább 180 nap.

4. Mindezekkel párhuzamosan az ápoló szülő kapja az ápolási díjat, annak valamelyik változatát.

Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rokkantsági vagy Rehabilitációs ellátás (Rokkantsági nyugdíj)

A blogra, gyermekek esetében igényelhető juttatásokat teszek fel.
Több kérdés volt azonban, ezekkel az ellátásokkal kapcsolatban, ezért egy kis tájékoztatót erről is összeszedtem.


1.fogyatékossági támogatás elnevezésű pénzbeli juttatás fogyatékosok
számára. Ezt a Magyar Államkincstár folyósítja 18 év fölött, súlyosan
fogyatékos személyek számára.
Abban az esetben viszont nem jár, ha magasabb összegű családi pótlékban is
részesül.

2.Rokkantsági járadékot kap most, ezt akkor is kaphatja, ha az
előbb említett fogyatékosságit is kapja, és akkor is, ha emelt összegű
CSP-ban is részesül. (utóbbi kettő vagy-vagy)

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz tartozik.

A tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatban:
A meglévő rokkantsági járadék nem fog megszűnni automatikusan ha befejezi a sulit.

3.Rokkantsági nyugdíj: Ez megszűnt.
 Helyette bevezették a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást. 
A területileg illetékes Kormányhivatal
Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez kell benyújtani a kérelmet.
Annyi biztos, hogy biztosított jogviszonyhoz van már kötve, tehát sajnos
alanyi jogon nem jár ilyen ellátás. Hogy pontosan milyen jár, azt egy ezzel
foglalkozó is csak utánajárással tudja megmondani. Az egész
jogszabályi rendszer át lett alakítva, mindenkit orvosi szakbizottság
vizsgál meg, hogy mire jogosult.


Ha megszűnik (az emelt CsP), akkor jöhet helyette a fogyatékossági támogatás. Ez a Magyar Államkincstárhoz tartozik, ott lehet megigényelni.

Az iskola befejezése után is kaphat viszont saját jogon emelt családi pótlékot(20.300.-ft) a jogosult, vagy a fogyatékossági támogatás(25.000.-ft) is választható, a kettő együtt nem mehet.  Amennyiben saját jogon kap családi pótlékot, akkor "eltartottnak" számít, és az eltartó adóbevallásánál figyelembe veszik. Fogyatékossági támogatást az adóbevallásnál nem veszi figyelembe a NAV. Ennek a figyelembevételével, annak ellenére, hogy a fogy.támogatás több, mégis van akinek a CsP.az előnyösebb választás, de nem minden esetben.
Amennyiben a fogyatékossági támogatás valamiért megszűnne, lehet újra igényelni az emelt összegű családi pótlékot.

A rokkantsági nyugdíj ( új néven a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás)
semmiképpen sem jár alanyi jogon, 180 nap biztosítottság kell hozzá, tehát
munkaviszony.
Másrészt mindenképpen orvosi felülvizsgálat kell hozzá, aminek az is lehet 
furcsa mód az eredménye, hogy munkaképes bizonyos %-ban, tehát nem is jár, vagy kevesebb jár.

Alkalmaznak
rokkantsági járadékos embereket rehabilitációs foglalkoztatás keretében, és
attól még nem veszíti el a jogosultságát a rokkantsági járadékra. A
rokkantság tényét rehabilitációs szakértői bizottság állapítja meg, és ezen
belül külön foglalkoznak a foglalkoztathatósággal, vagyis munkára általában
javasolható, vagy sem az adott rokkant, illetve milyen típusú munkákra lehet
alkalmazni. A járadékot akkor veszíti el valaki, ha a rokkantság foka
csökken, de rokkantság és járadék mellett dolgozhat. Épp az a cél, hogy
rehabilitálhatóak legyenek a rokkantak, a rokkantságuk
fajtájának, súlyosságának figyelembe vétele mellett azért hasznos életet
éljenek.

Rokkantsági járadék, vagy rehabilitációs ellátás: 

Utóbbi esetében kifejezetten a munkába segítés a cél. Ha a megváltozott munkaképességű rehabilitációs pénzbeli ellátást kap, akkor szünetel az
ellátás, ha heti 20 óránál többet dolgozik (7. § (4) bek. a) pont).
Itt a munkába segítés, rehabilitáció az elsődleges.
A rokkantsági ellátásnál szünetelés nincs, de megszüntetik az ellátását, ha
keresőtevékenységet folytat ÉS a jövedelme 3 egymást követő hónapra
vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (13. § (2) bek.
d) pont). Ha ez nem áll fenn, a két jövedelem együtt is működhet.
Nyilván mindkettőnél alapvetően van együttműködési, bejelentési
kötelezettség, de az ellátás nem feltétlenül kerül veszélybe.

http://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/kinek-jar-rokkantsagi-jaradek

http://www.mmemelykut.hu/tamogatasok/magasabb-osszegu-csaladi-potlek/

Súlyadó kedvezmény v. mentesség

"Adómentes az a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000,- forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár." A szöveg forrása: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§ f) pontja. Most már csak az a kérdés, hogy kit kell "súlyos mozgáskorlátozottnak tekinteni: a fenti törvény 18.§ 12. pontja alapján súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja. Vajon melyik az a másik jogszabály, amire a törvény hivatkozik? Ez pedig a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet.  Ennek a 2.§ ab) pontja alapján súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz. Ugyanakkor van még egy lehetőség: a RENDELET 8/A § (2) bekezdése alapján
"A szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti
a) mozgásszervi részkárosodása,
b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy
e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen
eléri vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített."

- jövedelemkorlát nincs;
- gépjárműadó-mentesség van, ami azonban nem lehet több 13E Ft-nál és nem vehető igénybe csak 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után;
- jogszerűen sem "M", sem "J" kódú magasabb összegű családi pótlék alapján a gépjárműadó-mentesség nem jár. A jogszerűtlenül igénybe vett kedvezményt a hivatal az elévülési időn belül visszakövetelheti.

Gépjárműszerzési támogatás

A támogatásról néhány fontos tudnivaló: - a jogosulti kör (aki ilyen támogatást kaphatnak) 2011-ben jelentős mértékben kibővült (így pl. a magasabb összegű családi pótlék szempontjából "M" kóddal rendelkező Down-gyerek után is lehet igényelni); - a támogatás mértéke is jelentősen megnőtt: új autó esetén max. 900E Ft-ot, használt autó esetén max. 600E Ft-ot lehet kapni gépjármű vásárlásához;
- ugyanakkor az elosztható keret növelése sem az igénylők számának bővítését, sem a megemelt támogatási összeget nem követte, ezért kicsi az esély a támogatás megszerzésére, (3 év alatt 1000 új autót "adtak ki") - a támogatás felhasználható új gépjármű megvásárlására, de csak adott típusra(!) - (Suzuki Swift 1,2 GLX illetve Suzuki SX4 és Suzuki SX4 S-Cross) bővebben: http://www.lehetosegauto.hu/  - használt autó esetén nincs típusmegkötés
-a használt autó max. 5 éves lehet!!!!
Az évente meghatározott keretre évente két határidővel lehet "pályázatot" benyújtani: március 31-ig és szeptember 30-ig.

A gépjárműszerzési támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatalhoz kell benyújtani. A kérelem 2014. évi - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal - formanyomtatvány:
https://drive.google.com/folderview?id=0BxGLm9YTn-9bdlhVTDM4ODN1TGc&usp=sharing
Az 1. pontban a gyerek adatait kell megadni, aztán a törvényes képviselőét (tehát a pályázó valójában a gyerek lesz).
Az 1. pontbsn a "kérem karikázással jelölje ... rovatban a b) pontot kell jelölni. Down-szindrómás gyerek esetében a jogosultságot az egyéb fogyatékosság biztosítja. A 2. pontban - Down-gyerekek esetében - többynire az a) vagy a b) pont jöhet szóba. Figyelem! A támogatást - annak megítélése esetén 3 hónapon belül fel kell használni. Az új autó és a támogatás, valamint a használt autó és a támogatás közötti különbözetet a kérelmező állja!!! A költségekről itt lehet tájékozódni: http://www.lehetosegauto.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=44&Itemid=39
A kérelemhez nem a magasabb összegű családi pótlékról szóló Magyar Államkincstár által kiadott igazolást, hanem a a magasabb összegű családi pótlékra jogosító "igazolást" kell csatolni!!! Ezen pedig "M" betűnek kell lennie, amit viszont CSAK a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakorvosai állathatnak ki jogszerűen!
Itt a hatályos jogszabályszöveg: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139155.255342 Ennek a 4.§-a szabályozza a gépjárműszerzési támogatást

 Érdemes a finanszírozás részleteiről tovább tájékozódni!!!!
 csak HITELKONSTRUKCIÓVAL LEHET MEGVÁSÁROLNI ÉS ELŐÍRT ÖNRÉSSZEL

Koraszülött.com

Támogatások :
http://www.koraszulott.com/tamogatasok.html
Irányzatok, módszerek:
http://www.koraszulott.com/fejlesztesi-modszerek.html
Innen:
http://www.koraszulott.com/

Ki jogosult Parkolási Igazolványra?

Az, aki

-   a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

-    látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

-    2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy

-    a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengén-látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül,

és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.

Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt?...

-A kérelemhez milyen szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást kell benyújtani

- a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személynek?...

- a látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek?...

- a 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített személynek?...
- a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyaté-kosságokról szóló rendelet szerint vaknak, gyengénlátónak, mozgásszervi, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősü-lőnek (törvényes képviselőjének)?...

-Meddig érvényes az igazolvány?...

-Mely esetben érvénytelen az igazolvány?...

-Fontos tudni

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen.

Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.

Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a körzetközponti jegyzőnél. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.
Részletesen Itt:

http://nyugdij.kormany.hu/download/1/07/90000/Parkol%C3%A1si_igazolv%C3%A1ny2014.doc