4 féle ellátás

Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rehabilitációs vagy a Rokkantsági ellátás, Ápolási díj

A 4 féle ellátás kb. így állhat össze:

Születés után a gyermek után jár a magasabb összegű Csp + Gyed v. Gyes és a Gyes és az ápolási díj különbözete. Tehát ezeket az ,,ápoló” szülő kapja a gyermekre tekintettel.

1. 18 év betöltése után járhat a fogyatékossági támogatás, ha már nem jár a csp. Akkor nem jár már a csp, ha már nincs tanulói jogviszony. Tehát ha már nem tanul a gyerek, és már 18 fölött van, felváltja a Csp-t a fogy. támogatás. Ezalatt folyamatosan kapja az ápolási díjat a szülő, kivétel azokat az eseteket, amik le vannak írva az ápolási díjat összegző papíron. 
http://specialisjuttatasesfejlesztes.blogspot.hu/2014/04/az-apolasi-dijrol-reszletesen.html
A fogy. támogatást saját jogon kapja.
Az iskola befejezése után is folytatódhat, de már saját jogon az emelt családi pótlék igénylése, ha ezt választják a fogyatékossági támogatás helyett.

2. 18 év betöltése után jön a képbe a rokkantsági járadék is, amit szintén saját jogon kap a gyermek. Nem az ápoló szülő kapja a gyermek után, hanem a gyermek saját jogon.

3. A rokkantsági járadék mellett lehet dolgozni is a munkaképességnek megfelelően, és érdemes is azért hogy előbb- utóbb jogosult legyen a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátásra. (Ezek a rokkantsági nyugdíj helyett jöttek be.) Attól függ, rokkantsági járadékhogy melyikre jogosult, hogy a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél az orvosi bizottság mit állapít meg, mennyire vezethető be, vagy vissza valaki a munka világába. Tehát a megváltozott munkaképességet vizsgálják. A rehabilitációs és rokkantsági ellátáshoz kell biztosított jogviszony, vagyis munkaviszony is, legalább 180 nap.

4. Mindezekkel párhuzamosan az ápoló szülő kapja az ápolási díjat, annak valamelyik változatát.

Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rokkantsági vagy Rehabilitációs ellátás (Rokkantsági nyugdíj)

A blogra, gyermekek esetében igényelhető juttatásokat teszek fel.
Több kérdés volt azonban, ezekkel az ellátásokkal kapcsolatban, ezért egy kis tájékoztatót erről is összeszedtem.


1.fogyatékossági támogatás elnevezésű pénzbeli juttatás fogyatékosok
számára. Ezt a Magyar Államkincstár folyósítja 18 év fölött, súlyosan
fogyatékos személyek számára.
Abban az esetben viszont nem jár, ha magasabb összegű családi pótlékban is
részesül.

2.Rokkantsági járadékot kap most, ezt akkor is kaphatja, ha az
előbb említett fogyatékosságit is kapja, és akkor is, ha emelt összegű
CSP-ban is részesül. (utóbbi kettő vagy-vagy)

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz tartozik.

A tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatban:
A meglévő rokkantsági járadék nem fog megszűnni automatikusan ha befejezi a sulit.

3.Rokkantsági nyugdíj: Ez megszűnt.
 Helyette bevezették a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást. 
A területileg illetékes Kormányhivatal
Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez kell benyújtani a kérelmet.
Annyi biztos, hogy biztosított jogviszonyhoz van már kötve, tehát sajnos
alanyi jogon nem jár ilyen ellátás. Hogy pontosan milyen jár, azt egy ezzel
foglalkozó is csak utánajárással tudja megmondani. Az egész
jogszabályi rendszer át lett alakítva, mindenkit orvosi szakbizottság
vizsgál meg, hogy mire jogosult.


Ha megszűnik (az emelt CsP), akkor jöhet helyette a fogyatékossági támogatás. Ez a Magyar Államkincstárhoz tartozik, ott lehet megigényelni.

Az iskola befejezése után is kaphat viszont saját jogon emelt családi pótlékot(20.300.-ft) a jogosult, vagy a fogyatékossági támogatás(25.000.-ft) is választható, a kettő együtt nem mehet.  Amennyiben saját jogon kap családi pótlékot, akkor "eltartottnak" számít, és az eltartó adóbevallásánál figyelembe veszik. Fogyatékossági támogatást az adóbevallásnál nem veszi figyelembe a NAV. Ennek a figyelembevételével, annak ellenére, hogy a fogy.támogatás több, mégis van akinek a CsP.az előnyösebb választás, de nem minden esetben.
Amennyiben a fogyatékossági támogatás valamiért megszűnne, lehet újra igényelni az emelt összegű családi pótlékot.

A rokkantsági nyugdíj ( új néven a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás)
semmiképpen sem jár alanyi jogon, 180 nap biztosítottság kell hozzá, tehát
munkaviszony.
Másrészt mindenképpen orvosi felülvizsgálat kell hozzá, aminek az is lehet 
furcsa mód az eredménye, hogy munkaképes bizonyos %-ban, tehát nem is jár, vagy kevesebb jár.

Alkalmaznak
rokkantsági járadékos embereket rehabilitációs foglalkoztatás keretében, és
attól még nem veszíti el a jogosultságát a rokkantsági járadékra. A
rokkantság tényét rehabilitációs szakértői bizottság állapítja meg, és ezen
belül külön foglalkoznak a foglalkoztathatósággal, vagyis munkára általában
javasolható, vagy sem az adott rokkant, illetve milyen típusú munkákra lehet
alkalmazni. A járadékot akkor veszíti el valaki, ha a rokkantság foka
csökken, de rokkantság és járadék mellett dolgozhat. Épp az a cél, hogy
rehabilitálhatóak legyenek a rokkantak, a rokkantságuk
fajtájának, súlyosságának figyelembe vétele mellett azért hasznos életet
éljenek.

Rokkantsági járadék, vagy rehabilitációs ellátás: 

Utóbbi esetében kifejezetten a munkába segítés a cél. Ha a megváltozott munkaképességű rehabilitációs pénzbeli ellátást kap, akkor szünetel az
ellátás, ha heti 20 óránál többet dolgozik (7. § (4) bek. a) pont).
Itt a munkába segítés, rehabilitáció az elsődleges.
A rokkantsági ellátásnál szünetelés nincs, de megszüntetik az ellátását, ha
keresőtevékenységet folytat ÉS a jövedelme 3 egymást követő hónapra
vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (13. § (2) bek.
d) pont). Ha ez nem áll fenn, a két jövedelem együtt is működhet.
Nyilván mindkettőnél alapvetően van együttműködési, bejelentési
kötelezettség, de az ellátás nem feltétlenül kerül veszélybe.

http://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/kinek-jar-rokkantsagi-jaradek

http://www.mmemelykut.hu/tamogatasok/magasabb-osszegu-csaladi-potlek/