Saját jogú családi pótlék / vagy fogyatékossági támogatás - választható, hogy melyiket, mindkettő együtt nem mehet. Mérlegelni kell, hogy melyik a jobb. A fogyatékossági támogatás valamivel több, de ha saját jogú családi pótlékot kap, akkor a dolgozó szülő adókedvezményt írhat jóvá, mert eltartottnak számít a gyermek.
- Ezeket a MÁK folyósítja.
E mellé lehet igényelni rokkantsági járadékot:
Amennyiben valaki árvaellátást kap , már nem jogosult a
rokkantsági járadékra, mert mindkettő nyugdíjszerű ellátásnak minősül,
és a kettő együtt nem adható!
Amennyiben nem tud írni, olvasni, szükséges e gondnokság alá helyezésük?
Amennyiben nem tud írni, olvasni, szükséges e gondnokság alá helyezésük?
Nincs kötelező gondnokság!
Az új Ptk.
szerint már 17 éves korukban el lehet indítani a lakóhely szerint
illetékes járásbíróságon a gondnokság alá helyezési eljárást. A
keresetet elsősorban egyenesági rokonok adhatják be (szülő, testvér),
azonban hatályos csak akkor lesz, ha a 18. életévét betölti. Ezt azért
találta ki a jogszabályalkotó, hogy a saját jogon igényelhető
járandóságokat, már a gondnok tudja megigényelni a nagykorúság
betöltését követően.
Ha ezt a rokonok nem tudják felvállalni, akkor kérhetik a gyámhivatalt, hogy hivatalból adja be. Mindig a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatal az illetékes.
Ha ezt a rokonok nem tudják felvállalni, akkor kérhetik a gyámhivatalt, hogy hivatalból adja be. Mindig a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatal az illetékes.
A régi Ptk. szerint volt a kizáró gondnokság a választójogból való
kizárással, a korlátozó gondnokság választójogból való kizárással és
anélkül. A bíróság ítéletét követően a gondnokkijelölési eljárást a
gyámhivatal folytatja le, amelyet 21 nap alatt le kell folytatnia. Ebbe
nem számít bele a jogsegélykérelem (vagyonleltár, anyakönyvi kivonat és
környezettanulmány)
Az új Ptk. szerint részleges gondnokság és teljes gondnokság van, a
választójogból való kizárás külön megnevezendő tétel, valamint behozták
külföldi mintára az un. döntéstámogatókat, aki bárki lehet, még a
szomszéd is. A döntéstámogató kirendelését a gyámhivatalok végzik, a
kirendelt személy hatósági igazolást kap. A döntéstámogató segíti a
fogyatékkal élő személyt a döntéseiben és a hivatalos eljárásokban,
viszont a vagyonát nem kezeli és jelen lehet a hatósági (pl.: rendőrség,
bíróság...stb) eljárásoknál, de nem beszélhet a támogatott nevében vagy
helyett.
Míg a régi Polgári Törvénykönyv kilenc ügycsoportot
határozott meg, addig az új kifejezetten egyedi ügyekben rendel
gondnokot. Tehát annak, aki keresetet nyújt be nem általánosságban kell
megneveznie az ügycsoportokat, hanem konkrét dolgokra kell fókuszálnia.
Például: szülői felügyeleti jog korlátozása, apasági (mondjuk ez ds.
fiúknál nem fordul nagyon elő) anyasági nyilatkozat...perindítási jog,
választójog (külön kategória) egészségügyi vonatkozások (ez nagyon
fontos oltások, fogamzásgátlás esetén).
Nem lehet olyan személy a gondnok, akinek a személye
ellen a gondnokolt kifejezetten tiltakozik!
Régebbi posztok:
Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági járadék, Rokkantsági vagy Rehabilitációs ellátás (Rokkantsági nyugdíj):
