2016. 02. 18.

Swish


Alkalmas a játék arra, hogy a téri tájékozódáshoz szükséges fogalmakat, a sorok, oszlopok fogalmát tanítsuk a gyerekeknek, illetve a kártyán való tájékozódást.
A Swish egy logikai társasjáték, ahol a képzelet segítségével szükséges egymásra pakolgatni a játék alapjául szolgáló kártyákat. Nagyon sok készséget és képességet fejleszt, ezért abszolút alkalmas egyéni fejlesztésre is.
A játék előnye, hogy egyedül is játszható. Anyagát tekintve jól tisztítható, így ha megéheznénk vagy szomjaznánk játék közben, a kártyákat nem kell félteni. :)

A játék maga elég komplex, a siker pedig nem garantált, illetve gyakran hosszabb idő eredménye. Ezért nagyon sok múlik a felnőtt/vagy pedagógus személyén, hogy a gyermek a játékot hogyan éli meg. a siker, vagy a sikertelenség élménye kerül-e előtérbe.


A doboz átlátszó lapokat tartalmaz, melyek mindegyikén különböző mennyiségű és színű kosarak és labdák találhatók. A cél a kipakolt kártyákat fejben egymásra helyezve a labdákkal a kosárba találni. A játék nehézségét az adja, hogy manuálisan, a kártyákat kézben tartva próbálgatni nem lehet, minden fejben zajlik a forgatástól az egymásra helyezésig. A játékot különböző nehézségi szinteken lehet játszani. A legkönnyebb, amikor csak két kártyát kell egymásra helyezni, a legnehezebb pedig, amikor 5-öt. Ettől függetlenül minden szinten rendkívül aktív mentális tevékenységet igényel. A téri orientáció fejlesztésén túl megköveteli a tervezéses viselkedést és a kitartó koncentrációt.  A játékot tovább bonyolítja, hogy az egyes kosarakba csak a velük megegyező színű kosárlabda kerülhet.


 

Olyan gyermekeknél, akik kevés elemszámmal is nehezen dolgoznak, még a legegyszerűbb kombináció (két kártya egymásra helyezése) is komoly feladat.

6 éves SNI gyermekkel is kipróbáltuk a játékot. Esetében az eredeti játékszabály alkalmazása nem működött, így egyszerűsítettük azt. A legkönnyebb szinten dolgoztunk, vagyis csak 2 kártyát kellett egymásra helyezni. Kiterítettem a 16db kártyát. 1 db-ot kiválasztottunk. Fontos lépés volt, hogy a rajta lévő ábrákat kielemeztük.
Megbeszéltük, melyik mit jelenthet, illetve innen továbblépve azt is, mire van még szükségünk, mit keressünk hozzá, hogy SWISH-ünk legyen. (pl. Ha van egy narancssárga labdám, és egy kék karikám, akkor mit keressek?- narancssárga karikát és kék labdát.) Ezen a szinten kezdtük el tudatossá tenni a tervezést. (Ebben a feladat lépésekre bontása, és azok nyelvi megfogalmazása nagy segítségül szolgált, átláthatóvá tette a tevékenységet.) A szükséges elemek megbeszélésével, és ennek megfelelő kiválogatással máris szűkült a kör, kisebb mennyiséget kellett tüzetesen átnézni.
Ezután az iménti kritériumnak megfelelő kártyákat helyeztük magunk elé.
Most az elemek térbeli elhelyezkedése volt a szempont. Az ilyen korú sni-s gyermekeknél a fejben történő elképzelés, és forgatás nagyon nehéz feladat, az ő esetükben először a leírt játékszabálytól eltérően gyakoroljuk ezt a készséget. Eleinte engedhetjük, hogy kézzel oldja meg a feladatot. E gyermek esetében még ez is komoly nehézséget jelentett, viszont annál nagyobb volt az öröm, amikor sikerült!  Érdekes módon ez a nagyfokú kihívás nem kedvetlenítette el a gyermeket, hanem a siker tovább ösztönözte, hogy újabb és újabb „párokat” keressen.  Ennek során egy játék segítségével megtapasztalhatta, hogy a kitartás meghozza gyümölcsét, illetve a helyes megoldás keresése közben a rugalmas gondolkodás is előtérbe került. Természetesen az imént említett egyszerűbb verziót lehet tovább nehezíteni, de szerintem csak akkor érdemes, ha ezen a szinten már jól boldogul. Ekkor megpróbáljuk elvárni tőle, hogy anélkül, hogy egymásra pakolná a két kártyát, próbálja meg képzeletben, fejben egymásra pakolni azokat. Ha biztos benne, csak akkor tegye rá. A próbálgatások ebben a szakaszban már nem megengedhetőek.

A játék nagy előnye, hogy különböző fokozatokra bontható.
Tehát a szabálytól függetlenül kitalálhatunk a gyermek szintjének megfelelő szabályokat és játékokat. Ha nehéz még neki a fejben való forgatás, körök egymásba illesztése, akkor egyszerűen csak egyeztetéssel és próbálgatás szintjén gyakoroltathatjuk ezt a készséget.

Gimnazista korú, normál fejlődésű tanulóval játszva, minimum 3 kártya egymásra pakolása jelentett csupán kihívást. Két elem (kártya) egymásra pakolása nagyon egyszerű volt számára. Miután kipakoltuk mind a 16 kártyát kb. 5 másodperc alatt megtalálta az egymásra illőket. Három és négy kártya egymásra pakolása már nehezebb feladat volt, különösen akkor, ha már fejben, mentálisan forgatni kellett a kártyát. Amikor több kártyát szükséges egymásra pakolni, akkor a kombináció magas szintjére van szükség, ugyanis több elemszámmal kell dolgozni. A fiú esetében 4 kártya egymásra pakolása esetében volt ez nagy kihívás.
/ fejlesztő pedagógus ajánlásával/


Swish (megfigyelés, gyorsaság, térlátást, térbeli gondolkodást fejlesztő, egyedül is játszható!, kártyajáték, 8-99 év)

Swish Junior
(megfigyelés, gyorsaság, térlátást, térbeli gondolkodást fejlesztő, egyedül is játszható!, kártyajáték, 5-99 év)

Videó hozzá:
https://www.youtube.com/watch?v=SAa9kibhchM


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése