A beszédfejlődés szakaszai (részlet a cikkből)
A beszédfejlődés legelső állomása a születés. Ez a csodálatos pillanat a gyermek legelső hangadását váltja ki – a sírást.6-8 hetes korban már különféle hangok adásával próbálkozik a gyermek. Ekkor kezdődik a gőgicsélés szakasza.
A 3. hónaptól kezdődően jelenik meg a gagyogás. Ne ijedjen meg, ha esetleg olyan hangot is produkál gyermeke, amely a mi nyelvünkben nem használatos! Ebben a korban ez természetes. Csemetéje a beszédszerveivel való játszadozás közben fejleszti a beszédhez szükséges izmait. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik beszédkészsége. Ez a beszédfejlődési állomás kulcsfontosságú gyermeke életében: ha a gagyogás valamilyen ok miatt abbamarad, az egész beszédfejlődési folyamat késéséhez vezethet.
6 hónapos kortól már észrevehetően csak azokat a hangokat produkálja a gyermek, amelyek az anyanyelvére jellemzőek.
18 hónapos korban a gyermekek jellemzően már 2,3,4 szavas mondatokat használnak. 3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer.
A beszédfejlődés következő mérföldköve az iskolába lépés idejére tehető.
Serdülőkorban változik a személyiség, s ez kihat a beszédre is.
Nem így alakult gyermeke beszédfejlődése? Ne essen kétségbe! Minden baba más és más. A babák több hónapos különbséggel kezdenek gurulni, kúszni, mászni stb. A beszédfejlődésben a különbség gyakran években mérhető!
Miért nő a beszédhibás gyermekek száma?
Felgyorsult életünknek számos pozitívuma mellett egyik árnyoldala, hogy kevesebb idő jut gyermekeinkre. Elmaradnak, vagy rövidülnek a nagy családi beszélgetések, amelyek kiváló táptalajt kínáltak az anyanyelvi fejlesztésre. Ezeken az alkalmakon ugyanis a gyermek nem csak szemlélőként vett részt, hanem aktívan bekapcsolódhatott a társalgásba, ezáltal gyakorolva a beszédet. Használhatta újonnan megtanult szavait, gyakorolhatta a hangok kiejtését.
Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az esti mese felolvasása helyett a szülők beraknak egy videó kazettát vagy egy DVD filmet a lejátszóba, mondván, hogy nincs idő a mesélésre. Pedig a tévézés nem pótolja az élőszóban elmondott mesét. Nem készteti gyermekét fantáziájának megmozgatására, hiszen mindent készen kap. Ráadásul itt lehetőség sincs a párbeszédre: ha valamit nem ért meg a gyermek, nem tudja senkitől megkérdezni, hiszen a televízió nem válaszol.
Pedig a beszéd mindennek az alapja. Ha közölni akarunk valamit, meg akarjuk értetni magunkat, akkor érthetően, megfelelő szavakat használva kell kommunikálnunk. Ha gyermekének sikerélménye van a beszéddel kapcsolatban, megértik őt, akkor nő az önbizalma. Sikeresebb lesz az életben. S persze az olvasás és írás elsajátítása is lényegesen könnyebb azok számára, akik jól beszélnek. Aki szóban könnyen meg tudja fogalmazni gondolatait szóban, írásban is könnyebben boldogul.
-és még sok hasznos információt olvashatsz itt:
http://www.abcakademia.hu/beszed.html#felismerhetoe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése